Bánvölgyi Rozál publikációk
Tárgya: A
Nagypénteki Református Társaság Gyermekotthonának bemutatása
„Az évek óta
folytatott rendszeres levéltári, oktatási és egyházi könyvtári kutatások
Tény adatai
alapján szeretnénk bemutatni az 1900-ban megnyitott „ERZSÉBET GYERMEK OTTHON”
történetét. Az Nagypénteki Református Társaság által alapított Otthon,
széleskörű társadalmi és az ökumené szellemében szerveződött összefogással,
támogatással tudott fennmaradni 44 évig. Támogatója volt: József főherceg,
Erzsébet királynő, Széll Kálmán miniszterelnök is Az épület megnyitásának
napján Ő Felsége nevében jelent meg a felavatási ünnepen Széll Kálmán
miniszterelnök, és hála és kegyelet alapján ERZSÉBET nevére keresztelték a
házat. Az Otthon a Budaörshöz tartozó Kamaraerdő északkeleti domboldalán épült
fel. Végig oltalmat adott átlagban 60-70 gyermeknek, hat, nyolc éves kortól
tizenhat éves korig. Védelmezte, tanította őket, és ami a leglényegesebb:
szakmát adott a kezükbe!
„Munka és szeretet háza” – az Otthon
nemcsak egyházias jelleget adott az ott lakóknak, hanem az akkori átlagtól
eltérő pedagógiai módszerek révén, amely Dr.
Kiss Áron alapító (1845-1908) irányelvei
alapján történt. A Gyermekotthon átvészelve az I. Világháború eseményeit,
politikai eseményeket, gazdasági válságot - tudta teljesíteni a vállalásukat.
Ide minden rászoruló gyermek, árva helyet kaphatott felekezeti hova tartozás
nélkül. A nagylelkű felajánlásoknak köszönhetően 1944-ig tudta végezni a
küldetéses munkát. Sok itt élő diák tovább tanulhatott, szakmát kaptak a
kezükbe, és volt olyan kiemelkedő bentlakó diák, akire méltán büszkék lehettek
oktatóik. A II. világháború utáni megváltozott politikai helyzet kapcsán a
befogadó Otthon, oktatási intézmény és önellátó gazdasági feladatokat is ellátó
Erzsébet Ház már nem tudott működni. A gyerekek más Árvaházakba vagy
örökbefogadó szülőkhöz kerültek. Az
államosítás után a jó karban levő két épületegyüttes több funkciót
ellátott: ha nem is teljes alapterülettel, de Tagiskolaként - hiányt pótlóan - a budaörsi oktatást egészítette
ki. Jelenleg magánszemélyek által lakott társasház, nagy és melléképület is Az
Intézmény életéről csak a Református Egyház által, évenként kiadott Évkönyvek
adnak betekintést /pénzügyi beszámolók és a fenntartók által készített fotók,
valamint különböző jelentések/, immár egy zárt világként. Ezért is szeretnénk bemutatni, mint Budaörsi
Helytörténeti eseményt, mindazokat az önzetlen budaörsieket is, akik a lehetőségeiknek
megfelelően támogatták a gyerekeket, Ismertetni azokat a Személyeket, akik
emelték a hírét a Nagypénteki Református Társaság Erzsébet Otthonának. A
Nagypénteki Református Társaság, aki létrehozta az Otthont, Védnöke, Dr. Jókai
Mór, alelnöke Hegedüs Sándorné, Ügyvivő elnök: Dr. Kiss Áron A nagyobbik épület
bejáratánál 2005 novemberében egy lelkes civil csapat – önkormányzati
jóváhagyással – emléktáblát helyezett el.
Emlékére.” Eddig csak igen kevés információ jutott el erről a Budaörsi,
Kamaraerdei lakosok felé, így ezen ismereteket szeretné kibővíteni a megjelenő
könyv. Bemutatni az épület funkcionális alakulásait, változásait, feladatait.
Az épületben 1900-ban kialakított tantermek
1978 ig. működtek, mint iskola. Szeretnénk elérni, hogy a budaörsi diákok, a
jövő felnőttjei is tudjanak erről az eseményről. Példátlan volt az összefogás
és széleskörű a támogatás ezekre alapozva tudott létezni ez az Otthon
„Az Épület
társadalomtörténete EMBER és ÉPÜLET kapcsolata”
A Nagypénteki
Református Társaság Erzsébet Otthona és annak eseményei Kamaraerdőn mindig is
összefüggőt Budaörssel Az árvaház történetén végig vezethetjük az Otthon
kultúrtörténeti eseményeit 1900 október 19. től 1944 augusztusáig. A háború
hatását az épületre katonák beköltözése, az ottlakók elhagyják az Otthont.
Lakás foglalások, szociális lakások kialakítása.1946-tól a meglévő tantermekben
tanítás kezdete, mint a református egyház utód iskolája,1948 ban iskola
államosítása épülettel együtt.1948-1978ig, mint a budaörsi 1. sz. Iskola
tagiskolája. Vagyis egy térképet kaphatunk az egyházi elemi iskolától az
államosított iskoláig. Az épület körüli földek szintén államosítva lettek.
Mivel hivatalos iratokhoz nem volt lehetőség hozzáférni, így élő szemtanuk elmondásai
alapján állt össze az Otthon Iskolájának a története, ami által bemutatható a
Kamaraerdei iskola hiteles ismertetése. Az épület eseménye 2012-ben a Budaörs
Város Önkormányzat Budaörs város építészeti örökségek védelme keretén belül az
épület védetté nyilvánítására a javaslat elindult. Az épület teljeskörű műszaki felmérése is
megtörtént 2014 ben Beregszászi út 38-40 (3703/5.6 hrsz.- szám alatt található.
Mivel 1900-ban épült főépületben jelenleg 14 lakásos, a melléképületben 4
lakásos társasház van. Felmerült az épület iskolaként való hasznosítása. Az
esetleges átalakításhoz szükséges állapotfelmérést, hasznosítási javaslat,
költségbecslése megtörtént. Elkészült egy építészetiterv is. A magas költségek
miatt a terv nem valósítható meg. Az
épület története még, hogy évenkénti ünnepléssel a Főbejáratnál elhelyezett
Emléktáblánál koszorúzás, ünneplés Dr.Kiss Áron alapító emlékére 2005 óta.
Jelenlegi állapot: Társasház Beregszászi u.38-40. Az épület létrejöttét
segítették. József Főherceg, felesége, Erzsébet királyné. Alapító dr. Kiss
Áron, Jókai Mór, Széll Kálmán miniszterelnök, Hegedüs Sándor, Belügy és
Pénzügyi Minisztérium, Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium. Sokan és
sokféleképpen támogatták az Otthont. Budaörsről:
Baranyay T, Csulits Károly, Eller Ferencz, Frank János, Dr. Grimm Ferencz
orvos- és még sokan mások. Vallási oktatók Budaörsről: Bersák Ernő róm.
Katolikus Némethy Ernő rom-t. Kath.plébános, Monsherger Ferenc
rom.kath.lelkész. , valamint a Ganz-gyár kiemelkedő mérnökei: Mechwart András
(1834-1907) és Bánky Donát (1859-1922). A társaság alapításától halálukig
fáradhatatlanul dolgoztak az árvák testi és lelki szükségleteinek biztosításán.
Vállalták, hogy segítik a továbbtanulásukat, szakmák megszerzését. Ami
különösen jelentős, hogy az épület tervezését és kivitelezését Sándy Gyula
híres építész készítette. Sándy Gyula építészeti tevékenysége fontos és gazdag
fejezete a magyar építészet XIX-XX századi történetének Ő a megalkotója a
Nagypénteki Református Társaság Erzsébet Otthonának. Nagyságát tükrözi, hogy az
Építészről SÁNDY GYULA díjat alapítottak róla elnevezve. A MÉK Elnöksége
41/2011 (09,09) sz. határozatában az Építőipari Nívó díj pályázaton belül Sándy
Gyula külön díjat alapított. A könyv célja feltárni az épület kultúrtörténeti helyzetét. Kamaraerdei
iskola elhelyezkedését a budaörsi iskolarendszerben, valamint a volt árvaház épületének
történetét, beilleszkedését Budaörs életébe. Egy értékes épület, vallástörténeti és kultúrtörténeti értékének
megőrzését célozva.
Bánvölgyi
Kálmánné szerkesztő, szerző, budaörsi helytörténeti kutató
